Oh, ne légy szomorú! Bár nem ismerem a helyzetet, de... ne azon szomorkodj, hogy nincs veled, hanem gondolj arra, milyen jó, hogy megismerted, ismered és vannak emlékeid/élményeid Vele, melyekre mindig gondolhatsz. Erőtlennek hangzik, tudom, de azért csak örülsz annak, hogy ismered... (Lehet, hogy hülyeséget írtam a részletek ismerete nélkül...)

Szerintem nem a valós T-be, hanem egy elképzelt személybe vagy szerelmes :)

Hát akkor ne beszélj Róla és ne gondolj Rá!!!

attól tartok, hogy ha az új nem nyomja le a régit, akkor valami nem klappol... bár ne legyen igazam

Úgyse válaszolsz a kommentjeimre, úgyhogy inkább nem is írok semmit. Ja de. MARS A HOLDRA!

vazo:), nagyon bírlak, meg a kommentjeidet is, és ha nem válaszolok, az ugye nem azt jelenti, hogy neked nem, hanem általában csak gondolni szoktam a válaszra.... ez az én hibám, na igen....Szóval el ne tűnj nekem....

szerencséd... :-p De attól még ki foglak lőni a holdra ha nem nő be végre a fejed lágya. T. benne van a nevében. A múlt idő jele. Pont. A G.-t nem részletezem, de ott is van pont :-D ;-)

vazo :DDD Hm... de a viccet félretéve, teljesen egyet értek H-val... az a T, akiért most fáj a szíved csak a fejedben él, a megszépült emlékeidben, hibáktól és gondoltól mentesen. Ha most hirtelen ott lenne melletted, nem lennél boldog, mert előjönnének ugyan úgy azok a dolgok, amik miatt már szétmentetek. Én is ugyan ezt érzem most... meg azt, hogy sokkal könnyebb ezt így most neked leírni, mint magamnak elmondani, és elfogadni... szussz -.-