Figyu-figyu-figyu

...picit úgy érzem. Pár nap, és március 15-ét írunk. Nekem még mindig a szívemben a helye ennek az ünnepnek, annak ellenére, ahogy változik a világunk, és ahogy változik a nemzet - bár erről a magyar nemzetről, eh.... :S . Naszóval, vannak bennem hagyományok, vannak bennem még szívdobbanások, amiket a magyarságommal kapcsolatosan nem akarok, és nem is tudok megváltoztatni, és sajnos, egyre inkább azt érzem, hogy amikre büszke vagyok, vagy amihez ragaszkodok, az mind-mind egy-egy letűnt korszakhoz, egy ma már nem igazán előforduló emberi karakterhez a hazafisághoz fűződik.

Ezért nagy szomorúsággal tölt el, hogy jól bevállt és megszokott, biztonságos ünnepléseimbe kerül egy kis hiba....Szóval olyan, mintha valamit elvennének tőlem - mint mikor a győri kekszgyárat bezárták, és elvették tőlünk a bejárós-középsulis-szabadságos-korareggeli süteményillatot, ami körbelengett, mikor leszálltunk a vonatról....

Tavaly szembesültünk a Kormorán koncerten, hogy nincs többé A Kormorán. Kirúgták az énekeseket, akik akárhogy is, az együttes gerincét alkották, és hát a dalok 100-a, amik a több évtized alatt készültek, velük szólnak... ők semmisek az együttes nélkül, és az együttes sem az, akik voltak.... és most lesz megint koncert, és úgy indulnék - de minek...

És akkor tegnap hallom, hogy újrahangszerelték a Nemzeti Dal leghíresebb feldolgozását, és milyen dolog már, hogy a talpramagyart Tóth Gabi fogja vinnyogni....  Aki, mikor is nyilatkoznia kellett róla, a szokásos hévvel, ámde nulla tudással mondott pár szót.... Komolyan, nem találtak ehhez a dalhoz méltóbb előadót......????? és ezt fogják nyomatni gondolom, mindenhol, bakker..... :S

....vagyis délelőtt, mikor kiengedtem a gyereket, két gatyát adtam rá, és melegsapit, mert az udvarban délelőtt nagyon árnyékos, vagyis döghideg volt.... délután, mikor pucoltam az ablakot, az utcafronton, annyira odasütött a nap.... és annyira ronda volt a kiskertem, hogy mindent félretéve kivonultam összegereblyézni a trutyit.... ami legfőképp szélhordta száraz levelekből állt, amik kb. húsz centi vastagon borították azt a területet, amit körberaktunk terméskővel, és ahova virágokat szoktam ültetni. Nos, a megtisztítás után kiderült, hogy itt a tavasz, hajaj:), olyan 15 cm-esek a nárciszok is, és a tulipánok is roppanósan egészségesek és frissek. Juhéj!:) Most olyan jó kinézni....ja, és olyan meleg volt, hogy simán pulcsiban lehetett tennivenni.

Most beszakad a hátam, és jól elmegyünk csavarogni. Pont.

...valamiért egy olyan érzésem van, ha kisüt végre... ha tavasz lesz.... ha melengetőbb.... akkor bennem,nálam is változik valami..... valami csak jobb lesz... a gyomrom és a szívem táján van ilyen fura, hülye, borongós érzés.... de persze, ez csak önámítás, a változásnak belülről kell indulnia.... vagy legalábbis a szakirodalom szerint (keserűmosoly), nálam ez nem nagyon jött be ezidáig... viszont első felindulásból vettem tegnap egy napszemüveget, oly gyönyölűűűűűűűűűűűűűűűű:), szerelem volt első látásra.... igaz, akkora, hogy a fél fejem eltekarja - amúgy is kisebb a fejem az átlagnál, az orrom meg nagyobb, de legalább megtartja a szemüveget- de jusztis hordani fogom..... szóval, készülök én, kéremszépen....

Korán keltem, jobbanmondva az esté lefekvésem volt korai, hamar eltettem magam "másnapra", úgyhogy hatkor kidobott az ágy.... fájós háttal kászálódtam ki, és a szürkeség sem dobott fel különösképpen....

Az elmúlt hetekben hol gépem nem volt, ugye, hol időm nem, úgyhogy pár kép itt várt, hogy "megmutatódjon":)

Készítettem egy táskát, bélést is varrtam, ez már haladás.... szóval ez egy olyan tavaszi-nyári gyorstáska, amit az ember a vállára kanyarít, beledobja a kulcsát, telefonját, bukszáját, meg mondjuk egy füzetet vagy könyvet, és eltrappol vele ügyintézni itt a környéken...

Festettem egy istenhozott-táblát, apu lelakkozta, ezért elég nehéz volt fotózni, mindig becsillogott.... Szép lett, és sokáig, aprólékosan festettem, vagyis van munka benne, de valahogy nem tudom....

Valamelyik hétvégén, a múlt hétvégén, igen, voltunk a háznál. A "legrégebbi" fám, amit ültettünk, egy "barkafa", tavaly még csak egy ágán bomlott, idén már kis bokros feje van, és elég nagy bogyói vannak.... többet ültettünk, apukám az ilyet haszontalanságnak tartja, úgyhogy van egy olyan érzésem, a keze benne van, hogy a többi eltűnt......

És ha már a ház.... lassanként - nagggyon lassan - vásárolok ezt-azt. Tegnap járólapot, csempét nézegettem. A belső ajtók, a laminált lap a két szobára már megvan. Sokat filózom rajta, hogy a nappaliban mi legyen, laminált lap, vagy járólap..... ötlet, tanács?

Az ősszel pár pótkocsi föld lett odahordva, azok azóta ott állnak, no meg apu átszántotta a veteményest, vagyis az egész telket, a most következő hosszú hétvégn azt tervezem, hogy ezt rendbehozzuk egy kicsit. Pár hete vettem néhány (őszintén? rengeteg......) magot, virágot is meg zöldséget is, azokat jó lenne már elültetni. Jaaaj, annyira van kedvem hozzá! De mindezt abba a melegpulcsis időbe, amikor tényleg melenget a nap, és nem csak a látszat, közben meg lefagy a kezem.....

...és a szürkeségből, és ebből az állandó "homályból".

Semmi különös, csak reggel jöttem be dolgozni, és egyszercsak 200%-ban láttam az utat, a világot körülöttem - sáros, mocskos, vizes, szürke-barna minden.... és a tegnapi "esőnek" (amúgy nálunk délutánig havazott, és nálatok?) köszönhetően valami zsíros, maszatolódós réteg fedi az autót. Talán jobb nem is tudni, mi van a levegőnkbe, ugye?

Szóval úgy hirtelen elegem lett, és azt számolgattam (vagyis inkább reménykedem benne), hogy kb. két hét, és elkezd zöldülni, őrülten bomlani, eszeveszetten élni a természet.... jönnek újra a színek, az élénk, napsütötte, meleg színek, a puha, illatos szellők, amikben élesebben-kedvesebben szólnak a madárfüttyök. Ugye, így lesz?:)

Ja, és haza akarok menni.

És nem vígasz az sem, hogy még csak kilencedike van, és a fizum kétharmadát már eltapsoltam. És még előttem van a csekkbefizetés, kajabefizetés, különórák, stb.... :S

(De persze a jujdepiros új flanellágynemű aaaaaaaaaaz, vigasz, mert ákciós volt, és ákciósat ugye nem hagyunk ott, pláne, ha piros.... :D Amihez viszont ma még elgaloppozok piros flanellanyagot venni, mertugye x éve nem gyártanak kispárnahuzatot az ágyneműkhöz, kéremszépen valaki világosítson már fel, hogy miért.....?????)

És jujdepiros és izzósárga alapon bársonyosan puhapiros emberfejnyi pipacsokat festek - ez most mind Freud, vagy mi?:) (és bafffki, Fraud-ot írtam, és nem is vettem észre, csak soká, és sokszor írok hibásan mostanában - vagy ez csak azért van, mert sokat gépezik az ember, gyorsan akar írni, és előrébb jár gondolatban?)

....avagy valamiért az elmúlt hetek a régről szólnak....

De nem bánom. Vagyishogy nem olyan szomorkódósan bújkálok a múltba, hanem  - hm, fura, hogy már nekem is "régi" emlékeim vannak....

A könyveim közt keresgéltem, a netnélküliség egyik - pozitív - hozadéka, hogy az estéimet - mivel a tv is oly nagyon unalmas - olvasással töltöm el. Ahhoz fáradt - és unott - vagyok, hogy valamit alkossak, vagy főzzek, vagy egyéb noooormális cselekedet - viszont olvasni meg van kedvem . Naszóval, a könyveim közt keresgéltem, és előszedtem párat. Nézzük csak. Vámos Miklós: Apák könyve. Te jó ég, 2001-ben kaptam, a bejegyzés szerint!!! és ki sem olvastam. Tehát, ez jön ide mellém a kanapéra. Aztán szintén V.M. lehetetlen történetei. Upsz, eztdeszereteeeem! Ha már itt tartok, ottvannak a Kepes könyvek is.... ó, és hát Vernétől is beszereztem nemrég pár régit, amit még gyerekkoromban olvastam, jó lenne egyikmásikat újból.... na és, a csíkospöttyöskönyvek? a delfinesek? és Fekete István? és a történelmi regények? és a versesköteteim? és a néprajzosak? életrajzi? ááá, Munkácsy.... jöhet..... utikönyv? a kedvenc szociológiám, amit vagy ööööö...... 15 éve tologatok? A végén aztán egész szép kupac kupacolódott kupacba az ágyamon.

Végül, mivel most a rövidebb történetek a nyerők, részint mert ennyi időm és energiám van, maradt a Lehetetlen történetek. Ja, és V.M. ezt a műsort - ha emlékeztek, mert ez a könyv egy beszélgetős tv.-műsorának az írott (nagyszerűűűűen írott!!) formája, 1995-1998 között vezette.... ó, te jó ég, szinte kőkorszak.... el sem hiszem, baffffki....

...amikoris felfedeztem, hogy a 10 éve (rohadtul-piszkosul-baromira-égbekiáltóan magas áron ) vásárolt tiszta fa holland bútorom egyik vízszintes lapjára komótosan egy matekpélda van felkarcolva.

Mindezek tetejébe még hibásan is......

(Természetesen nincs "gazdája".)

- tegnap elromlott a számítógépem. Bekapcsoltam, aztán elment a kép, elkezdett sípolni aztán meg jól megrázott. Ennyi. Ma viszem vissza. Asszem

- holnap zoltánnévnap, apukámnak kellene MA vennem valamit, és MA megköszönteni, mivel holnap galériát szándékszom látogatni.

- úgy vágyom már egy kis virágra a lakásunkba, krókusz, primula, vagy nárcisz, vagy jácint - de ezt is el kellene menni-venni

Ezeket itt úgy kellene véghezvinnem, hogy négykor végzek itt, és lehetőleg negyed ötre - ezek elvégzése után - otthon is legyek - hogy mindenkinek megfeleljek, ugye....

- sütni kellene ma

- főzni is kellene valamit

- varnni, gyöngyözni, gyerekkel játszani mindenekELŐTT persze, könyvtárbamenni..... fényképet feltölteni, rendezgetni (ja, ez kilőve, nincs masina....)

Na, majd holnap jelzem, mindebből mit és hogyan..... wehehe, még viccnek is szánalmas....

1. Madonnának van valami cigányos száma....(eddig is volt, meg hallottam is, de most esett le, hogy ezt Ő énekli:) ) de nemtom, hogy mi a címe, és sehogy sem találom  a neten..... :S

2. Volt a Főtér c. műsor, ugye. 2001-ig tudtam visszakeresni, akkortól találtam meg az MTV videótárában, és akkor már a Borbás Marcsi a műsorvezető. Úgy emlékszem, ez a műsor már régebb óta ment, és egy férfi műsorvezetője volt. Valaki....?

Ha valaki bármit tud ezekkel kapcsolatban, ne tartsa vissza:).

(Egyébként meg kibebaaaa...... álmos vagyok....)

..ha van még időm, beugrom anyuékhoz. Szeretek bemenni, ilyenkor ébredeznek, fütyül a teafőző, és pár szót beszélgetünk. Már rég nem ez az "otthonom" - persze még mindig ide járok haza - mert mióta elköltöztem, sokminden változott náluk, a házon kívül-belül. Így talán nem is annyira szorongatóan fájó érzés az egész.

Naszóval, de nem erről akartam írni:), hanemhogy ahogy beszélgettünk, és én néztem kifelé a konyhaablakon, egyszercsak megláttam a mókust!!!! mi több, mókusokat, mert valószínű, hogy egy pár költözött errefelé. A körtefánkot szaladgáltak fel és alá, kb. három méterre tőlünk... szóval az ablakból simán lehetett mozizni:).

Ez azért újdonság - mármint mókusék - mert itt nálunk abszolúte nem "honos". Ha jobban belegondolok, akkor talán Ausztria felől jöhettek, mert itt a környéken tuti, hogy nem voltak, és mintha a halbturni kastélyparkban láttunk volna párat....