....ma nagyon kellett, hogy menjek. Persze, legjobb lett volna egyedül, de valahol talán féltem, hogy nem egyedül sétálnék, hanem magányosan inkább, azt meg nem akartam.

Jó volt az ismerősen-ismeretlenül, elérhetően távol, bizonyossággal, hogy szép lesz, és kíváncsisággal telve, hogy mutat-e mást.....

Csak három óra máshol, benn az őszben, ránkboruló melegbarna leveleket hullató ősfák alatt, és a hideg parton, nézve a pengekék vízen a távoli vitorlásokat.....