...de nagy lépés nekem.:)

Mostanában vannak fura elhatározásaim/tetteim/ötleteim. A legutóbbit tegnap találtam ki, miszerint ha már egyszer van nekem autóm, meg van hozzá jogsim is, akkor most már tényleg jó lenne úgy kihasználni..... vagyis eldöntöttem, hogy ha most sikerül szállást találnunk, akkor oda autóval megyünk. Kis falvakon keresztül, ráérősen, senki nem siettet.

Ennek első lépéseként ma kocsival mentünk Győrbe......

A 19. Barokk Esküvő volt, és szégyellem, de én most voltam először.... és örülök, hogy elvoltam, tényleg szép látványosság - és tökjó, hogy vannak ilyen vállalkozószellemű párok, és no persze családok.... mert ugye hiába vállalkoznék, az tuti, hogy az én édesdrága anyukám (aki nem mellesleg szintén ottvolt velünk) tuti nem öltözne be, és tutira nem ülne ki többezer ember elé......:)

Amit szeretnék még megemlíteni: állt előttem egy pár..... úgy ötvenesek lehettek. A párbeszéd-foszlányokból kivettem, hogy nagy valószínűség szerint pár randin lehetnek túl. A nő egy sorvadófélben lévő, átlagos, vékony hölgy volt, a pasi meg.... eh, a viselkedésétől és a néha kiszivárgó szövegétől, hangnemétől kb. tíz perc után gutát kaptam.... naszóval, valahogy secperc alatt levettem, hogy a pasi amolyan "nőzős", belőtt sérő, ötvenévesen rohadtul ad magára, zselézett belőtt kefehaj, csúcsosorrú cipő, pár szál hetyke szőrszál a felsőajka felett, és szövegelt, szövegelt megállíthatatlanul. És egyfolytában tapogatta, cirógatta, macerálta a nőt. De annyira visszataszító volt, és úgy áradt az egészből valami.... hogyismondjam, nekem olyan érzésem volt, hogy ez a pasi secperc alatt megfekteti a nőt, olyan nőket, akik már túlvannak a nőiességük legszebb időszakain, netalántán ezer év óta nem hallották, hogy szépek-csinosak-kívánatosak, és ezt is mind megkapják ettől a pasitól, aki aztán, mikor már nélkülözhetetlenné válik, elcsalja a pénzüket..... ojjé, én élőben még nem találkoztam ilyen szituval, de ez....

és mitől van az, hogy megnézel sok-sok embert, néha több pillanatig is ottragadsz némely arcon, de csak amolyan érdeklődésféleképp, és aztán egyszercsak mintha szétnyilna az emberek áradata, és csak az az egy állna ott reflektorfényben, egy olyan, akit még soha nem láttál, és úgy ráfeledkezel, lelassul az idő is és az az egy pillanat úgy belédég, és egymás szemébe kapaszkodva mintha belelátnátok egymás gondolataiba is, anélkül, hogy tudnád ki ő, mi ő, honnan.... Hm, ezek érdekes dolgok.