Nem tudunk mit kezdeni anyuval. Apu szerint be fog kattanni.

Aput csak utálja, engem gyűlöl. Minden utálatát, amit a viág felé és a többi ember felé termel, valahogy összpontosítja, és rám, ránkzúdítja. Minden, minden rossz, amit teszünk. Legfőkébb, hogy jólérezzük magunkat. Annyi negatív energiát termel, hogy már mindenki akaratlanul vagy akarattal, de menekül a közeléből, vagy oda sem megy. Sosem tudom, mire érek haza. De ez a mostani nagyon nem jó, nem lehet elviselni.

És sose fogom megérteni, hogy valakiben nincs annyi erő, hogy magától kilábaljon egy mély gödörből. Az egész azért kiba....tul dühítő, mert egyszerűen NINCS PROBLÉMA. Élünk, senki nem beteg, nincsenek anyagi gondok, igazából sekinek nem megy rosszul az élete..... anyu egy-egy mozzanatot ragad ki, amin az érintett kb egy óra múlva túlvan, ő meg képes hetek múlva is görcsölni rajta..... Áááá, nem tudom leírni, mi van vele, és mit érzek az egésszel kapcsolatban én. Még szégyellem is magam, amiért dühös vagyok rá, hogy ilyen.

Azt hiszem, nem merem többet Mucust rábízni.