Nyah... tumultus meg munkadömping van itt a melóhelyen, hogymikvannak??? Fura, nyomasztó idő van egyébként, az ember mindenére ráragad ez a nem-is-tudom-milyen érzés.
De akkor, hogy valami formát is adjunk:
Ezerkilencszázkilenc-június-huszonhatodika*. Reggel csöpörésző eső, kedv a tizes skálán kb ötös (ó igen, az elmúlt napok-hetek nullásaihoz képest tökokés). A hajam kissé zilált, nemértem ezt a mostanában beálló szénaboglya-effektust, halálosan utálom és nem tudok mit kezdeni vele. Viszont a színe szééééééép, többen rákérdeztek, mivel festem:), jelzem, nem festem. BEmosom. Azt is ritkán, szerintem simán széééép színe van:P. Kicsi bóklászás a fürdőszoba és a szekrény között, legalábbis amíg rájövök, hogy melyik részről kellene öltözködni, aztán hangulatnak-megfelelően öltözködés (első fogadalom: NEM nyomom vissza a ruhákat.... mert akkor kéthetente pakolni kell, mint most is... nem értem, miért nem lehet normálisan visszarakni a felsőket? miért burul örökké a szekrény????) tehát miután háttal betámasztottam a szekrényajtót (na jó, költői túlzás....) és végre felfogtam, hogy fentvagyok, irány a mosdó.... közben szemezés a mérleggel, amire nem állok rá (második fogadalom: két kiló mínusz, azaz - krikszike, ne zabááááljááámáááá.... nem és nem. Erős vagyok.. na jó... leszek... jó?). Félkómába halálsikolyt hallatni, mikor gyerkőc tökcsöndben mögéd oson és huhúzik ebben a kótyagos-csöndes nyugis!!! reggelben... (harmadik fogadalom: ha már egyszer a Zisten elibém pottyantotta ezt a gyereket, és nekem kell gazdálkodnom a lehetőségeivel, hogy milyen emberré váljon, ugyanmá, tegyek meg mindent.... megteszek!!!)
A tükör egész normális képet mutatott, hm, x-edszer fogok találkozni P-vel barátilag, és valahogy mindig ölég dekoltázsolt blúzt sikerül választanom.... vajon a tudatalattim öööö merre kóricál ilyenkor, netalántán a hálószobába?:) ) Francba, belémbújt a kisördög, szegény P...... :D
* itt röhög... javít...2009 - bötűvel képtelen voltam-vagyok leírni....
