Este akkor mi Föld Napját tartottunk, azaz fél 9-kor szigorúan villanylekapcs volt... körbenéztem, itt a környéken senki nem volt hasolóan... na mindegy
. Gyerekem először hevesen tiltakozott a villanymegvonás miatt de aztán miután szépen meggyújtottam a gyertyákat és bevakolódtam mellé az ágyba, a mese és a sok-sok ének simán elaltatta... én meg feküdtem mellette, és néztem, ahogy szép lassan elalszik, és olyan volt, mint régen, és az jutott eszembe, hogy miért nem tesszük meg ezt máskor is.... hisz csak egy fél óra esténként.... demilyen az ember, nem?
Volt pár kinyomtatott oktatós-gitáros-oldalam, úgyhogy utána én gitározgattam a gyertyafényben:), szép estém volt.
Aztán reggel arra ébredtem, hogy egy sárgaféligkinőttpizsis kócos-pöttyös gyerek ugrál az orrom előtt, a vállain lazán átvetve egy tarisznya, és közli, hogy neki csak ez jutott..... mármint, hogy egy üres tarisznya....
Tegnap kitettem végre a tavaszi ajtódíszemet, bár igazából van valahol egy másik is, de ennek nem tudtam ellenállni, mert olyan aranyos.
Most egyébként összevissza írok, ami eszembe jut, mit mondjak, sokminden kavarog a fejemben, de lehet, hogy csak a bezártság okozza, meg hogy kevés emberrel találkozom, persze ez sem igaz, hisz tegnap voltam szépészeti beavatkozáson, azaz kozmetikusnál, mit mondjak, szeretem, amikor különféle jószagú (na jó, meg büdös is akad) kenceficéket rámkennek, mondjuk a pattanástalanítási procedúrát azért kiiktatnám, dehát ugye végülis ez a lényeg.... azt a fél órát meg végülis odapisilés nélkül is ki lehet bírni (alig), de utána olyan jóóóóóó...... este meg sétáltunk egyet visszatért barátosnéval, szóval nem is értem, mit panaszkodom... nem is panaszkodom....
Tegnap még rendbevágtam Mucus szobáját (ööööö, igen, estére illetve mostanra ebből semmmmmmi sem látszik), és mikor kibányásztam az ágy alá beömlesztett játékokat (mindig van egy pont, ahol egyszercsak elszáll az agyam, na, ez volt az) és elkezdtem a szortírozást (ezt, már megfogadtam, vagy ezerszer, a gyerek jelenléte nélkül kell véghezvinni, mert így közelharcot kell vívni minden papírfecni és nemtudomhovavalóbigyó miatt, amit spec én kihajigálnék, ő meg tíz körömmel védelmezi persze....), szóval a babák fölött úgy elméláztam...... mert nekem anno minden vágyam egy igazi barbie volt, aztán úgy hatodikos koromban kaptam egy ronda, nagyfejű utánzatot, és arra varrtam a szebbnél szebb ruhákat..... a mai gyerekeknek meg mindenük megvan....
(a 15 db babát nem mi vettük, innen-onnan kapta. Még van mamánál is........)
Ja, és Mucus stílusosan Pöttyös Panni könyvet kapott névnapjára 
.
