Azt hiszem, életem legnagyobb baklövését követtem el azzal, hogy nem adtam be pályázatot a helyi könyvtári állásra. Hogy miért? mert egyszerűen figyelmetlen voltam, és nem tudtam róla, nekem meg nem szólt senki a pályázatról. Ami dühítő: nem csak könyvtáros lehettem volna, hanem programszervező. Érted! Ami mindig is akartam lenni. Itt. Helyben. Nyugdíjas állás. A végzettségem megvan hozzá, és itt mindenki tudja, hogy eddig mit tettem le az asztalra.... ismerve a jelentkezőket, tuti befutó lettem volna... bakkerbakkerbakker!!!!!!

Barátnőm férje meg felhívott, hogy már ne is próbáljak semmit tenni. Mert vége. Egy hét és egy kétéves szívja meg, hogy anyuka élni akar még.....