Emlékek.....

Őszibarackfagylalt  - életem első, nem puncs,nem vanília és nem csoki fagyiját négyévesen ettem egy siófoki nyaralás során. A moziban akkor játszották A dzsungel könyvét, anyuék elvittek megnézni, mikor kijöttünk, esti szürkület volt, kaptam fagyit, olvadt a számban a gyönyörűség, sétáltunk a sínek mellett valahol, aztán a mólónál.... nyugalom volt, idill, és gyerekként baromi boldog voltam..... Aztán hazajöttünk, és nyomban kihúzták a fogam :), ez is nagy élmény volt....

Meggyüdítő - borzalom. utáltam. De nem volt más, és ha apuval kimentünk a vasútra, a peronon álltam, amíg ő beszélgetett, és mindig kaptam a restiből egy meggyüditőt. Nyár volt, nyolcvanas évek eleje.

Hóesést nézni a lámpa alatt - moziba mentünk, sötét volt, puhaság, csönd és nyugalom, a mozi hideg, de hangulatos, a falu határai voltak a világ, de így volt jó, nem hiányzott semmi.

Traubi - szerettem. A Városba jártam középsuliba, és a barátnőmmel néha beültünk a Skála gyorséttermébe (mekinek se híre, se hamva még) egy gombásszendvicsre meg egy traubira. Egy százast fizettünk érte......

Ketchup - ősz, vagy esős téli nap, punnyadós, suli után, rosszérzésű délután, nem találtuk a helyünket, sültkrumplit vettünk ketchuppal. Répafarmert hordtam, és veszkócsizmát, és ronda daueros volt a hajam, te jó ég.... :D

Charlie - Fehérvár, Bahnhof, egy fiú, aki tetszett, és jóbarátok lettünk, züllödtség, ami hozzá tartozott; és három másik,mindegyikük fontos volt nagyon, létük nagyban meghatározta, hogy merre indultam tovább,  és fősuli, és szabadság, és egy fura élet, ami mindig hiányozni fog.... a szórakozóhelyen cigarettaszag, és valami furcsa egyvelege az ottani hangulatnak, életnek. A koleszban és a leveleimen, amiket kaptam, pipa-füst-illat....