| Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott idöbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. | ||
| Márai Sándor | ||
2007.10.08. 22:24 Krikszi
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kraksz.blog.hu/api/trackback/id/tr925990947
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
öti 2007.10.11. 09:39:23
Köszi Kriksz!!!
Ezt akartam leírni ma a blogomban! :) Ezt érzem!
Hogy vagy amúgy?, rég jártam itt, azt látom, dolgozol, hol? Mit? Szívesen? Vagy jobb volt otthon?
Pusz Öti
krikszi 2007.10.11. 18:14:21
Szióóóóóóóóóóó! :)))))) de rég "láttalak" ! :) Köszönöm, megvagyunk, sem így, sem úgy, hol jobban, hol nem.... de rólam szinte minden ittvan:), éééés te hogy vagy?
