Huj, jól telt ez a hosszú hétvége -végre!:) Vasárnap bucsuban voltunk körianyuéknál, tömeg, meg minden, bár akit akartam látni, azt nem láttam:) érdekes, már 15 éves koromtól van egy srác, akivel mindig bámuljuk egymást, amikor összefutunk - kétévente egyszer:) - de nagyon, tán kéne lépni is egyszer, no nem? (huh, helyreáll lassan az önbizalmam, úgy érzem). Hanna kipróbálta a ringlist - anyukája is:) - volt nagy ordítás, mikor le kellett szállni......

Tegnap meg randiztam a Pasival - bár lassan azt kellene írnom, hogy Pasi1, Pasi2 stb :), á, nem isssss:) - bár elég hülye voltam, így visszagondolva, nem feszescsinibinitöknőcisrucit vettem fel, hanem olyan elvont, mindent eltakart, asszem, nem is jöttem be neki, mint nő, de talán így a jó. Amúgy kedves, okos, intelligens, humoros - néhány faviccel :)- délután fél kettőtől este fél hétig együttvoltunk, séta, koncert, ebéd, nasi, (meg is áztunk), hát mit mondjak..... már a harmadik rápillantásnál olyan volt, mintha régről ismerném, és tök kedvessé vált számomra az arca, meg a mozdulatai, meg ilyenek, de ahogy már az előbb olvastam valakitől:))), ha elsőre nem, akkor sokadszorra sem fog bejönni? Nemtom... túl messze lakunk, ritkán tudnánk most találkozni, pedig ha sűrűbben egymás mellett léteznénk, szerintem alakulna.... Ja, amúgy olyan autóba ültem, amit akciósan sikerült másfél millával óóócsóbbér vennie, nabumm, a mi kocsink használtan nem került ennyibe, és annak is a felét részletre..... szóval........

Ma a lányom papával pecázni ment, így egyedül jöttem haza főzni, hm, furcsa, hogy már van akarata, és nem mindig velem akar lenni:(, de itthon jó volt egy kicsit egyedül, ilyen ritkán van, pakoltam, zenét hallgattam - ordítva - meg virágot öntöztem, és jó volt a tudat - megint- hogy azokat a virágokat öntözöm, amiket én ültettem, én rendeztem, és én gondozom.... Néha elég tán ennyi is egy órányi elégedettség-érzéshez? Azt már nem is merem írni, hogy boldogsághoz......