....magyarul megvilágosodtam. Vagyis végiggondoltam. Meg ilyesmi.
Olvasgatok, nézegetek sok-sok blogot, és egyre inkább szembekerülök a saját kicsinységemmel. Azokat a blogokat szeretem leginkább, ahol "kapok" valamit, azaz ahol tudás, ötlet, információ, alkotás található.
Részint ez, részint az "életem sivársága", valamint, hogy mozduljak már valamerre, nos ezek közösen adták meg a löketet.
Azon gondolkodtam, sokat, hogy mi is az, ami érdekel. Ha témaként, egy halmazban szeretném megfogalmazni, akkor talán a népi élet, a népi kultúra, az, amit szeretek nagyon. Az alkotásokban is, bár sokféle technikát kipróbáltam, leginkább a népi dolgokba tudok beleszerelmesedni.
Sajnos minderről, az igazat bevallva, nagyon kevés tudással rendelkezem. Az idő pedig megy, és én nem leszek több - meg senki sem - anélkül, hogy ne tanulnánk valamit. Valami újat, vagy valami régit, amit ismerünk, de csak felszínesen.
Ha beköltözöm egyszer a házba, akkor jó lenne odáig eljutni, vagy fogalmazzunk úgy, nagy vágyam, hogy legyen egy "műhelyem" bent, ahol a sok kreatívságom helyet kap, és kint is, valami lugas-féle, ahol, miközben sül a kemencében a kenyér, havonta egy délután alkotásra hívnék össze emberkéket.... kipróbálni, átadni, megmutatni dolgokat.
Mindehhez azonban még nekem is sokat kell(ene) tanulnom, így reggel nagy buzgóságomba - igen, megint nem bírtam aludni - előszedtem a néprajzos könyveimet, és nekiálltam bogarászni.
Úgyhogy, kedves olvasók, ezentúl ha tetszik, ha nem :), olvashattok tőlem rendszeresen - ha nem, tessék figyelmeztetni, rámszólni, fenékenbillenteni!!!! - némi néprajzi témájú bejegyzést. (Vagy készítek egy másik blogot, még nem döntöttem el)
Ámen:)
