.... no, erre is áll a mondás, hogy vagy jót, vagy semmit....
Mindenesetre rajtam nem múlt a dolog, egy hete készültem rá, és jól is számítottam az egészet, tegnap nyugisan, kapkodás nélkül végeztem délutánra. Játszani mindenki szeret, és mindenben benne voltak a gyerkőcök, és jó darabig úgy tűnt, megy is a dolog. Aztán szerintem minden szülő eljut egy olyan pontig * - nálam ez kb. egy és háromnegyed óra után következett be :) - amikor megfogadja, hogy SOHA TÖBBET nem hagyja magát rávenni, hogy születésnapi bulit (vagy akármilyet ) prezentáljon...
Szóval volt: óriás társasjáték, ahol habtapiból raktam ki az utat, a gyerekek maguk voltak a bábuk, és voltak feladatos állomások, ehhez voltak feladatkártyáim, amiket maguk húztak, és egy kb 25-*25-ös óriásdobókockával dobtak. Ez nagy siker volt. Aztán volt zenére táncolás, majd ha megállt a zene, az általam mondott szót kellett szoborként alakítaniuk, zenére körbeadtak egy lufit, és akinél leállt a zene, annak a fenekével ki kellett durrantani a lufit (ez is nagyon sikeres volt, igyekeztem sok lufit beszerezni, hogy mindenkinek jusson, és az egyik fajta valami extra erős volt, mert akárhogy ugráltak rá, nem akart kidurranni, na, ezen sokat nevettek), volt sorverseny, ügyességi játékokkal, pl. fakanálon labda, és úgy futás, puzzle kirakás váltóban, meg nem jut eszembe, aztán ami még nagy siker volt, dobozba mindenféle tárgyat betettem, és abba belenyúlva ki kellett találniuk, mit fogtak meg, hű, ehhez nem tudtam elég dolgot összeszedni, még egy plussz kört is kellett csinálnom.
A kajáknak is nagy sikerük volt, háromnegyedrészben elfogytak, a torta is.
Ami kicsapta a biztosítékot, és ezzel úgy a felénél elcseszte az egészet, az az ünnepelt viselkedése volt.
Maradjunk annyiban, hogy Makarenkó nem volt egy hülye ember.
De persze oda lyukadtam ki, hogy felül kell vizsgálnom a nevelési cuccaimat, mert ugye biztos én b...tam el valahol.
* A kölköknek az egyik pislantásod után három fejük nől, mindegyik külön ordít, hat kezük lesz, és osztódással is szaporodnak, mert a lakás minden pontján ottvannak, az egyiket a szekrényből halászod elő, a másikat a kádból, a harmadik épp a kanalaidat pakolja ki, a negyedik a csilláron lóbálja magát,és nem tudni, hogyan csinálják, de 100 decibellel képesek per kopf kommunikálni, no persze, ez csak a képzelet szüleménye, biztos sokat szívtam........
Képek.