...és egész jól sikerült. Majd háromnegyed órán keresztül sikerült szövegelnem kicsiny kis falunkról meg a templomról, és őszintén, nekem is irtó jót tett az előadást megelőző kutakodás. Pénteken még Szidinénit is meglátogattam, az egyházközösség régi életéről próbáltam információt szerezni, aztán persze beszéltünk minden másról, és volt valami fura érzésem, mert olyan jó volt ottlenni.... Szidinéni úgy tudott beszélni a hitről meg a régi dolgokról, Bibliáról, érzésekről, hogy élvezet volt hallgatni. És persze van egyfajta hangulata annak a háznak (is)...
Délelőtt aztán megszereztem a templomkulcsokat, és kinyitottuk Mucussal a templomot, és még volt időnk, mielőtt odaértek a többiek, így körbevágtáztunk. Közben jött G. a gyülekezet egyik oszlopos tagja, és még jól le tudtam húzni információilag, tök érdekes dolgokat mesélt, amit aztán még simán bele tudtam szőni a mondandómba.
Jól sikerült a délelőtt, na:).
Most szürkeség van, és reggel azzal ébredtem, hogy nagyon fáj a hátam megint (oké, azt mondták, a masszírozás elkezdése után kb. héttel majd fájások lesznek, hát van....), és hogy mennyi mindent szeretnék én csinálni ma, mennyi mindennel félbe vagyok, jó lenne mozaikozni, befejezni egy bábumat, a fejemben van néhány festmény alapja, és ma mindehhez nagy kedvem van.
Ehelyett muszáj volt meghívnom ma G-t és családját, amihez viszont semmi kedvem sincs, mert sütni kell, kiszolgálni, szórakoztatni..... és az a baj, hogy tényleg azt érzem: KELL. Itt valami nagy hiba van......
