Mindjárt hét óra. Én meg itthon.... mától nyolcra járok, hogy okos döntés volt-e, vagy nem, hááááááááááát, egyenlőre még nem tudom. Még olyan vegyes érzetem van. Ősztől mindenképp nyolcra jártam volna, mivelhogy Mucus iskolás lesz, és nem tudom másképp megoldani.
Az időjárás pocsék, szerintem 14 fok ha van, akkor sokat mondok, idebent mindenesetre 19, az előbb néztem. Szürkeség van, és nagyon fúj a szél, a leandereim az ajtó mellett megint vízszintben vannak, fel se álogatom őket, minek, fél perc múlva újra dőlnének.
Jó most, hogy van így reggel időm. Igen, azt hiszem, ez kell nekem, ez a nyugis, ráérős reggel itthon.
Tegnap vettem egy nagyon szép, apróvirágos, népies beütésű tortatálat, úgyhogy most picit van öröm, vagyis kis örömök is örömök...
Azt hiszem, tegnap összeszedtem magam, hogy mától tényleg összeszedjem magam, és belecsapjak a lovak közé, azaz kreatív legyek, meg hatékony, és olyan sokmindentcsináló, nem nyunnyóskodó. Mer' ugye ha az embernek elege van saját magából is, akkor ott már valami gond van.... és nekem elegem van....
Ha G. ittlenne, akkor most beszélnék vele erről, meg még sokmindenről. Lehet beszélni vele, ez a jó. Csak mire ideér, addigra mindig másnap van, és megváltozik a hangulatom, és elmegy az a "szeretnémkiönteniaszívemet"-hangulat. Ez van....:(
Még akartam írni sokminden mást, meg szépet, mert olyan csordulós a szívem, és az jó, asszem, igen, jó, legalábbis az eddigi kietlenséghez képest legalább valami van ott......, szóval akartam írni, de indulás van.
