Hogy minek lehet örülni....

...vagy minek érdemes. Néha olyan apróságnak is ám. Mint például tegnap a jégcsillámosan-tiszta hófödte föld fölé borúló, szinte karnyújtásnyira érezhető csillagos esti égnek.

Aztán reggel az úton a hóátfúvásoknak..... persze, bizonyos szempontból ez így butaság, de akkoris gyönyörű. És azon gondolkodtam, hogy bár megemelem a kalapom az emberi tehetség előtt, ami megmutatkozik a művészetekben, a képzőművészetben, zenében, a különböző alkotásokban - de azok mégiscsak valami élmény, benyomás, látvány hatására pattannak ki az emberből... Bizonyos fokig valaminek a leképezése a "mi nyelvünkre".
De mi van a természettel...? mint pl egy hóátfúvás, ami olyan volt, mint valami mesebeli tündértánc....? A természet magától, magából alkot csodákat.
Mi csak utánozni tudjuk. De azért ez nem is olyan nagy baj....:)