Tegnap P azt kérdezte, hogy telik a szabim, és hogy nem unalmas-e..... mert ő alig várta, hogy dolgozhasson, mikor nemrég szabin volt egy hétig.
Hát, ekkkkkkorára kerekedtek a szemeim, és jelentem, NEM, nem unalmas, én szeretek itthon lenni, szeretek szabadon mocorogni, még az sem gond, hogy szar az idő, mert legalább ittbent is lehet egy csomó dolgot megcsinálni. Meg lehet Tenkes kapitányát nézni meg Szomszédokat:), és esténként sokáig kintlenni a tóparton a gyerkőccel, vagy csavizni, meg lehet kreatívkodni, meg simán lustulni és semmitsenemcsinálni (ez néha komoly lelkifurdalást okoz, de azért masszívan ülök tovább:) ), meg néha lehet mondjuk agyvizet felforralni a gyerek miatt, de ez is kibírható:), és főzök, és teszekveszek, szóval szerintem jó dolog szabin lenni.