HTML

Figyu-figyu-figyu

Friss topikok

Címkék

2009.05.17. 08:46 Krikszi

Tegnap délutánra valahogy rendeződtek a dolgok, mármint, szinte minden szempontból utolértem magam. Nagyrészt annak is volt köszönhető, hogy gyerkőc nem volt itthon, délelőtt anyuéknál volt, délután meg egy születésnapra vittem, így szabadon tettem-vettem, jöttem-mentem.
Nagyon zavart már az itthoni káosz, talán picit a belső dolgaim kivetítése is volt, és közben belekaptam ebbe is meg abba is, semminek nem jutottam a végére, és magamra sem volt időm, szóval minden szinten szar volt a helyzet. De tegnap összeszedtem magam, és estére már jó volt a szomszédokkal nyugisan beszélgetni az udvarban, amíg a gyerkőcök játszottak.
Este pedig P-vel kitekertünk a bányába, kiültünk egy stégre és néztük, ahogy a lebukó nap megpirosítja az ég alját, hallgattuk a víz csobogását alattunk, beszívtuk azt a nagggyon nagyon jó illatot, amit a víz és a tavasz kreált,  és beszélgettünk, sokat. Később csendesen eleredt az eső, de volt ott egy kis kalyiba, odaültünk, és onnan néztük tovább a távoli fényeket. Érdekes dolgokat hoz az élet, ha valaki nekem vagy neki három hónappal ezelőtt azt mondja, hogy majd ott fogunk ülni ketten egy este akárhol, és jókat dumálunk, hááááát.... tudniillik az egészről, hogy Ő vagy tíz évig került engem (voltak páran, akik nem kedveltek, mondjuk, az akkori viselkedésem hagyott is némi kivetnivalót, és sokan még most is azt gondolják, hogy olyan vagyok, így adódnak elég vicces, vagy meghökkentő szituk), én meg abszolút közömbös voltam vele, pl olyan alapvető dolgokat sem tudtam, hogy hol dolgozik, mi érdekli stb, pedig azért x évig egy csoportba jártunk össze. P. egyébként egy nagyon jóképű, okos és intelligens, széleslátókörű, jó pozicíójú szőke (és megnéztem, nem, nem kék, hanem zöldesbarna szemű) srác.  Hm, azon gondolkodtam, ha idegenként találkozunk, tudnék-e pasiként nézni.
Egyenlőre még hasonlítok :( és viszonyítok :(  a másikhoz. És ez nem jó.....

A ház dolgában is megoldódtak nagyjából a problémák, tegnap csak úgy gördültek le a kövek a szívemről, ezért is tudtam jól aludni az éjjel....

Ma pedig az első istentisztelet lesz a templomban, nagyon várom. 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kraksz.blog.hu/api/trackback/id/tr555989978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

borilla 2009.05.17. 11:39:19

Nem is lehet Kékszemű, Ő az enyém...:) Kb úgy, mint Neked...:(((

krikszi 2009.05.17. 13:28:55

Szóval sehogy....:(

Fergie 2009.05.17. 17:11:55

Én azt mondom kényszerítsd Magad arra, hogy ne viszonyíts. Tudom, hogy nehéz, de ha megtalálod a másik saját értékeit, akkor el fogod felejteni a viszonyítgatást. :)

Viv 2009.05.18. 14:16:42

És, milyen volt a templom?:) A Kékszeműhöz meg: adj neki egy üres lapot. Hiszen ő is adott neked, és nem abból indul ki, hogy milyen voltál, hanem, hogy milyen vagy most. Talán ő is megérdemli, hogy ne hasonlítgasd egy elérhetetlen álomképhez, hanem csak hagyd, hogy legyen, olyan, amilyen.
süti beállítások módosítása