Süt a nap, korán keltem, nyugisan reggeliztem, szép gondolatok vannak bennem és mindenesetre valami nagyon jó vidámságot érzek, hát persze, hisz tényleg tavasz van, most már visszavonhatatlanul, és igazából semmi különöset nem várok ettől a mai naptól, mégis, valahogy jó, hogy előttem van még az egész, szeretem nagyon ezeket a nyugis reggeleket, pont az ilyen reggeleken elképzelhetetlen, hogy egyszer el kell majd mennünk ebből a világból, hihetetlen, hogy ennyi szépet itthagyjunk, ojjé, lehet, hogy nem vagyok normális, hogy ennyire hat rám ez a közelgő rügyfakadás....:)
