Figyu-figyu-figyu

Nnnnyaaaa.......olyan álmos vagyok, hogy lassan lefordulok a székről..........a mai nap kissé túlsűrű volt, nodehát szeressssük ....volt lomis,ima,töltöttcsirke,napsütésesgyerkőcösséta, nyugi, cédulabedobás, autózás, nyüzisprogram, barátlátogatás,…

A helyzet az, hogy úgy felhúztam magam más ember seggfejségén, hogy csakazértsehagyommagam-alapon, belehúztam, azaz körbenéztem netes ismerkedés formájában, és írok, mint a gép.... végülis sokból csak összejöhet valami, vagy nem?Aztán, hogy megírom-e, vagy ügyesen…

Most már csak szellemileg vagyok fáradt, de tegnap valahogy, mivel muszáj volt a nőnapozás miatt "fitt" lenni, sorban kapkodtam be a fájdalomcsillapítókat, amik aztán - szerencsére - estére kiütöttek..... Hatalmasat aludtam....... úgy látszik, a péntek esték most már…

Remélem, annyi erőm még lesz, hogy kikapcsoljam a gépet. Jóccakát.....

Második napja nem csörren meg a telefonom. Picit ezt most kirekesztettként élem meg....... Vajon ki rekesztett ki? Vagy én rekesztettem kívülre magam?Min kívül?És hol?És hogy?És mikor?

Reggel a kocsiban ülve, az a húsz perc mindig valami másról szól. Rólam, elvileg, mert az csak az enyém, de volt már vidám, volt már álmos, mérges, mostanában szomorkodós, vagy bőgős. Aztán meg gondolkodós legtöbbször persze. Ma pl azon gondolkodtam, hogy elmegyek…

Mélységesen meg vagyok bántva. Egy szinte idegen ember sértett meg, felületes ítélkezés alapján, olyan ember, akiről intelligenciát tételeztem fel, egyáltalán, az első benyomások alapján okosnak gondoltam. De hogy jön bárki is ahhoz, hogy megsértse a másikat minden…