A recepciós kiscsaj gondolt egyet, és belevágott. Tegnap volt utoljára, és jövő héten indul egy folyami hajóra, mivel nincs még 21, majd később egy tengeri, vagy óceánjáróra. Ha bírja. Mindenesetre mi felváltva szorítunk neki, illetve irigykedünk.... óóó, ha még egyszer ilyen fiatal lehetnék. A tegnap este jól sült el, elvileg elvileg a munkatársakkal készültem egy egyetemi buliba, de szerencsére előtte felhívtam R-t, hogy van-e kedve eljönni. Borzasztó, ha egy jóképű, jólszituált pasi depressziós. Végül a buliba nem jutottunk el, illetve odanéztünk, de öööö, hogy is mondjam, voltak kis generációs problémák. Végül egy nagyot sétáltunk a parkban, ültünk a pad támláján, és tökjókat dumáltunk, nagyokat röhögtünk és hülyeségeket beszéltünk, mint rég. Ja, mert, mennyi is?
2008.04.05. 08:44 Krikszi
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kraksz.blog.hu/api/trackback/id/tr145990630
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
