Most pont kapóra jön, hogy fájok úgy fizikailag, legalább lehet valamire fogni ezt a gombóccágömbölyödést, amit akár a magány egyik végső jeleként is lehetne, de így bőszen, no meg bátran (?) (napersze) gyürkészem a takaróm, és fázom, rettenetesen fázom, de ez belülről áramlik, talán én hidegítem a lakást is, nem tudom, és sok ez nekem, nem akarok hullámzani, fájdalomban sem, legyen már vége, vagy így vagy úgy, istenem.
2007.11.20. 22:14 Krikszi
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kraksz.blog.hu/api/trackback/id/tr915990867
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
