A legnagyobb gondom eddig az volt, hogy a gyereknevelésen kívül nem igazán láttam, kerestem,vagy találtm célt magamnak az utóbbi időben...Nem, ez nem igaz, mert kerestem, de valahogy olyan punnyadt-szagú volt körülöttem minden.
De egyszercsak kezdett változni minden. Magam sem értem, de úgy éreztem néhány hete, hogy most először került ki a kezeim közül, a fejemből olyan dolog, ami kézzelfogható, tárgyias, szóval, hogy "valamit letettem az asztalra" . Ilyen dolgok mondjuk az előadásra ruhák megvarrása, megtervezése, vagy most a gyöngyözés. Mert igenis, szeretem csinálni, és IGENIS, van értelme csinálni (végre mások is belátják..... ). Nagyon jó érzés, hogy tetszenek másoknak a munkáim. Még jobb, hogy arra érdemesek ezek a dolgok, hogy el tudom adni őket. Hogy kellenek másoknak. És sallalaaaa, van egy csomó rendelésem.......!!!
És igazából, hogy miért is nem érek rá, és miért is vagyok elhavazva? Mert ezer gondolat, terv van a fejemben, amik megvalósításra várnak, és ehhez idő-idő és idő kellene....
Belevetettem magam a gyerekszoba-csinosítgatásba is. Ez is olyan.... már nem gagyikat készítek, hanem tényleg nagyon jókat. (nem fényezem magam, van kritikám és önkritikám /sajnos!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 
/, és tudom, hogy mi a szar és mi a jó.....)
Na, ez volt ma Krikszike ego-növelő bejegyzése......
