Ma bolhapiacozni voltam, csak úgy, végülis ismerősökkel, de nem barátokkal. Egy teljesen más baráti társaság, és érdekes volt hallgatni, amiről beszéltek. Nagy pletyisek ők is amúgy!

Ami nekem még baromi érdekes mostanában, hogy az ember, ahogy felnő, vagy micsinál , egy csomó dolgot másképp lát, megért, átértékel stb. Pl egy pár évvel ezelőtt el nem tudtam volna képzelni, hogy ezekkel a nőcikkel én bármiről két szót tudjak beszélni, hisz ég és föld.... Most meg sasoltam rendesen, mert ugye nagyjából mindenkit ismertem, akikről beszéltek. Ami nekem furcsa még, és ilyenkor úgy elbizonytalanodom, hogy most nekem lehet annyira alacsony a "tűrőképességi-szintem", vagy mi van???? Az összes házasságban van valami nagy gebasz, ahogy hallom, de mindenki bírja... mondjuk általában azért mindegyikben csak egy valami hiányzik, nálunk meg hiányzott többek között az anyagi biztonság, az érzelmi bizonyosság, az érdeklődés, azért ez így összesen azt hiszem, mégis sok.

Tegnap este hazafelé találkoztam az egyik csajjal, akik szintén váltak, nálam fiatalabb, és azért nekik még szarabb volt a válás.... de már vége. Szegény, majdnem sírt most is. Ő is ottmaradt egy kétéves kislánnyal..... és ő még szereti is a volt férjét... Ja igen, és nálunk most rettenetes sok a válás a fiatal házasok között! A védőnő teljesen ki van akadva, azt mondta, ő még ilyet nem tapasztalt (minden pasi meghülyült, vagy mi).
Viszont eddig "idegenektől" nem kaptam visszajelzést a mi válásunkat és életünket illetőleg, csak tegnap, de ez is bizonyítja, hogy nem engem tartanak hunyónak...... azért ez egy kicsit jólesett.

Tegnap volt egy tök érdekes film este a tévében, baromi jó fordulatok és szerkesztettség volt benne, tátottam a szám rendesen! Egy francia (természetesen) film volt.

Mindjárt megyünk "házitánciba" ez jó, de annnnnnnyira szar idő van, hogy elmondani nem lehet. Mindjárt elfújja a házunkat a szél! (Utálom a keleti boszorkányt... vagy a nyugatit.. mindegy )