Nnna, tegnap akkora bolhapiac volt Bécsben, hogy én még nem is voltam ekkorán!!! Nem is jutottunk a végére, nem is tudtunk körbenézni, apunak fájt a lába, a csajnak meg, akit vittünk, pici babája van, délre haza kellett érni:(, amúgy én is izgultam, mert anyuval volt a lányom. Szóval a végén már csak futottunk, sokminden szép cuccot vettem, de azért még jó lett volna nézegetni. Nem baj, két hét múlva talán megyek, egyik ismerősnek mutatom odáig az utat. De nem lett bőrkabátom:((((

És a férjem jól kitólt velünk, két hete megkértem, hogy vigyázzon ezen a délelőttön a lányunkra, hogy anyu is ki tudjon jönni, erre még csak nem is jelentkezett! Ezt csinálja a második hétvégén. Úgy látszik, valami jó kis programja lehet, hogy eltűnik mindig.

Úgy tűnik, tényleg elválunk. Felhagyott a próbálkozással, úgy látom, neki nem éri meg velem maradni, pedig soha többet nem fog ilyen jó élethelyzetbe kerülni, és ezt ő is tudja. De van most valami titka, ami feldobta, úgy tűnik, bár én inkább nem akarok hallani róla, mert szerintem seftel valamivel. Amúgy is az életfelfogása: jó hamar, minél kevesebb munkával jó sok pénzt csinálni... Nem dolgozni érte..

Már úgy beszél velem... hogy is mondjam.. olyan idegenül. Egy kicsit zavar. Miért nem tudja, meri kimondani,hogy figyelj drágám, már nem szeretlek. Ilyen egyszerű lenne. De nem, ő ebben is kerít, kertel, sosem volt egyenes, miért lenne most az.

Papámat bevitték tegnap a kórházba. Feltelt a tüdeje vízzel, az agya így nem kapott elég oxigént. Hát, nem tudom mi lesz:((((

Mindjárt itt is zuhog az eső:(((