Figyu-figyu-figyu

Délután felhívott ex, hogy este szeretne velem beszélni, ha a lányunk elaludt. Na, most várom.... mit akar bejelenteni? Egy új feleséget? Megfogant apróságot? Lesittelik? Semmi nem lepne meg.... de most asszem okádnom kell......

Tegnap egyszercsak valamiért az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen MOST vagyok egyenesben... vagy kezdek egyenesbe jönni. Eddig azért valahol tudatalatt ott szorongott a bizonytalanság, ami az anyagiakat illeti, az állandó ellentét önmagammal, hogy mit szeretnék, és mit tehetek meg az…

Tegnap télicuccokat próbálgattunk. Előszedtem a hosszú  manósipkámat, és felpróbáltam. A lányom rámnézett, és azt mondta: hihi, Kuka........köszszépen....:)

Amúgy pedig furcsamód ma nagyon rámtört a mehetnék. Buliba. Összejövetelre. Mittudomén. Valakikkel. Tömegbe. Ismerkedni, beszélgetni, szórakozni....

Azt hittem (miért is....?), hogy könnyebb lesz a találkozás. Odavágtatok, vidáman elcseverészünk egy kávé mellett, mint két normális jóbarát. Persze, a dolgaimat nem tudtam elintézni előtte, úgy, ahogy szerettem volna, egy csomó időm elment feleslegesen, és ahogy…

Csigás haj, hajpánt, smink, frankó parfüm és mélydekoltázs, höh, el sem hiszem, hogy ez én vagyok.....:) Ezenkívül Mucusum egy nyikkanás nélkül tűrte a szurit (és én is csak félig ájultam el, szal....), néhány "a tisztesség kedvéért" nyüsszögés mellett…

Kritika....Fürdés után felvettem egy amolyan itthoni rucit, pontosabban mindkétvállamrólszelídenlehullóspólót, majd bevonultam a szobába, ahol kislányom rámnézett, és azt mondta: szégyelld magad....

Fáj a szemem a sok számítógépezéstől és a tegnapi rajzolástól, holnap oltásra kellene vinnem Hannát, az oviba nem vihetem vissza, itt nem tudom, anyu nem tud vigyázni rá, apu dolgozik, anyósék szerintem szintén,  hogy kaphatok-e egy nap, vagy fél nap csúszót, szabit,…

Azt még elfelejtettem írni, hogy vasárnap nagy unatkozásunkba "buliztunk" egyet Hannával.... vagyis feltekertem a hangerőt, és egy kiadósat ugráltunk konkrétan a "pocsolyábalépteeeeeemsárosletttttazújcipőőőőm"-re, spec a felétől én…

Tegnap arra jutottam, hogy megpróbálok mégis "igazi" naplófélét írni. Ugyanis az ember sajátossága, hogy átvesz ezt-azt mástól, és nekem is átment már egy picit arrafelé az írásom, és olyan "nemisénvagyok" és "kimaradalényeg" érzésem volt. És hiányzik is az az igazi…